A rágalmazás manapság az egyik leggyakrabban előforduló bűncselekmény, aminek az oka az, hogy nemcsak szóban, hanem szinte bármilyen fórumon előfordulhat, legyen szó akár televízióról, nyomtatott magazinról, internetes újságról, közösségi oldalakról és a többi.
A rágalmazás csak és kizárólag abban az esetben valósulhat meg, ha valaki más, illetve mások előtt valakiről:
- a becsület csorbítására alkalmas tényt híresztelt;
- a becsület csorbítására alkalmas tényt állít;
- a becsület csorbítására közvetlenül utaló kifejezést használ.
A rágalmazás vétségét normál esetben legfeljebb 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik a magyar jogszabályok. A rágalmazásnak azonban vannak fokozatai, ezáltal súlyosabb, ha valaki például aljas indokkal vagy céllal, nagy nyilvánosság előtt kiemelkedő mértékű érdeksérelmet okozva követi el, amivel a büntetés akár 2 évre is növekedhet. A rágalmazás megléte esetén magánindítvány előterjesztésével feljelentés tehető, ám erre csak és kizárólag a sértettnek van joga.
További büntetőügyekről itt olvashat
A becsület csorbítására alkalmas tényezők
A becsület csorbítására számtalan tényező alkalmas, ehhez azonban ismerni kell a jog álláspontját a becsületről, amely alatt egy természetes vagy jogi személy a környezetében, illetve a társadalomban kialakult kedvező értékítéletét értjük. A rágalmazás ilyen esetben akkor, illetve olyan tények állításával valósul meg, amely csorbítja a társadalomban kialakult kedvező értékítéletet.
A tényállítás során a vádlott a személyes tudomásán, meggyőződésén, illetve természetesen ezek látszatán alapuló tények másokkal való közlését és csorbítását kell érteni, ami a bírói gyakorlat szerint a tartalom szempontjából rossz színben tűntet fel egy múltbéli cselekményt, illetve egy jelenlegi állapotot. Mindig a tényállítás fogalmi körébe tartoznak továbbá az ember tudatállapotához, illetve tudattartalmához kapcsolódó kijelentések.
A becsület csorbítására alkalmas tény híresztelése
Mindent a rágalmazásról
A rágalmazás a magyar jogszabály szerint természetesen nemcsak tényállítással, hanem tény híresztelésével is megvalósulhat. A tény híresztelése minden esetben azt jelenti, hogy valaki mások tényállítását és közlését továbbítja. A híresztelés kijelentő módban, de feltételes és kérdő módban is tényállásszerűnek nevezhető, vagyis a rágalmazás minden esetben megvalósul. Hogy a híresztelés rágalmazás-e, annak megállapításában nincs jelentősége annak, hogy az elkövető által híresztelt tényállítás, illetve valótlan állítás kapcsán ő állást foglalt-e vagy sem.
A becsület csorbítására közvetlenül utaló kifejezés
Amennyiben egy vádlott nem közöl tényeket, csak olyan kifejezésekkel él, amiből bizonyos eseményekre vagy tényekre következtetni lehet, az minden esetben becsület csorbítására közvetlenül utaló kifejezéssel él. A rágalmazás vétségének megvalósulásához ugyanis az is elegendő, ha egy elkövető más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt, vagy legalább erre utaló kifejezést állítson. Ha az elkövető nem egy harmadik személlyel, hanem közvetlenül az érintettel közli ezt a tényt, illetve használ erre utaló kifejezéseket, akkor viszont nem valósul meg a rágalmazás. Ha ezt azonban egy harmadik fél is hallja, abban az esetben a rágalmazás tényállásszerű.
A rágalmazás minden esetben csak és kizárólag szándékosan követhető el, alanya pedig bármilyen természetes személy lehet. Egy rágalmazás akkor is helytálló, ha az elkövető nem ismeri a tényállítás valóságalapját, ezáltal nem tudja, hogy amit állít, az valótlan. Ilyen esetben a rágalmazás megállapításához ugyanis bőven elegendő az, hogy az elkövető tudatában legyen annak, hogy tényállítása alkalmas volt arra, hogy megsértse más becsületét.
Fontos kiemelni a rágalmazás kapcsán, hogy amennyiben hivatalos személlyel szemben élünk vele például jogtalan előnyszerzés, vagy jogtalan hátrányokozás céljából, a rágalmazás mellett hivatali visszaélés bűntette is megállapítható lesz. Ha valaki a becsületsértést, illetve az arra alkalmas tényt többször, több időpontban állítja vagy híreszteli, akkor folytatólagos bűncselekményt követ el.
Néhány gyakorlati példa rágalmazásra
Rágalmazás például az, ha:
- valakiről olyan levelet továbbítanak – akár postai úton, akár elektronikusan –, amelyben becsület csorbítására alkalmas tényeket közölnek;
- valaki úgy szerepel egy újságcikkben, vagy egy interneten fellelhető írásban, hogy bár a nevet nem olvasható, kiléte azonban ennek ellenére is egyértelműen beazonosítható.
- egy közszereplővel kapcsolatban olyan dolgok kerülnek leközlésre egy magazinban, amelyek nem állják meg a helyüket a valóságban és nincs alapjuk, hovatovább kárt tesznek a közszereplő jó hírében.
