Ha Pécs utcáin sétálgatva megkérdeznénk a mellettünk haladóktól, hogy mi az, ami az embereket Pécsre és a környékbeli településre vonzza, akkor a válaszolók nagy része szinte kivétel nélkül azt felelné: a bor.
Magyarország borászati hagyományai az ókorra nyúlnak vissza. Már a rómaiak is termesztettek szőlőt Pannonia vidékén – igaz főként a Balaton körül; az V. századból való itineráriumok és bizánci források pedig arról tanúskodnak, hogy a térségben élénk szőlőtermesztés folyt, s a korabeli magyarok fő itala a tej mellett a bor volt.
A 90’-es évektől kezdve a magyar borászok fő célja a minőségi bor előállítása. Egyre többen fognak háztáji és kistermelői szőlőművelésbe, a fogyasztók közül pedig egyre többeknek válik kedvenc időtöltésükké a borvacsorák, borkóstolók látogatása. A minőség tehát kettős kívánalomként – a termelők és fogyasztók részéről – van jelen a piacon.
Azt minden kétséget kizáróan elfogadhatjuk, hogy Baranya szíve történelmi, kulturális örökségétől fogva Pécs. A keresztény sírkamrák, a székesegyház, a török kori emlékek évről évre turisták ezreit vonzzák a vidékre. Érdemes kitérőt tenni a környékbeli településekre, szőlőhegyekre és megkóstolni Baranya-ízét. Számos bortúra indul Harkány, Villány és Mohács érintésével és igen izgalmas élményeket adhat az a kerékpártúra is, amely a Villányi- hegység körül vezet. A 93 kilométeres kerékpárút Pécsről indul, fő állomásai között szerepel Villány és Harkány, így ha útközben elfáradunk, könnyen kipihenhetjük magunkat egy szállodában vagy kisebb vendégházakban, fogadókban. Villányi szállások itt, harkányi szállások pedig itt érhetőek el.
Annak, aki további különleges bor- és gasztronómiai élményekre vágyik, ajánlott Mohácsra is ellátogatnia. Ugyan a város legfőképp a busójárásáról ismert, a Mohács-Bóly Fehérborúton télen-nyáron mindenki kedvére valóan kikapcsolódhat. A borút lenyűgöző látnivalókkal, idilli pincefogadókkal, sváb, horvát és magyar konyhás vendéglőkkel várja a látogatókat.