Számtalan problémát és félreértést okozott már korábban több peres ügyben is – amelyek a bedőlt lakáshitelek miatt alaposan megszaporodtak a múltban –, hogy a hazai ingatlanbecslési rendszer rendkívül kiszámíthatatlan, nincs egységes kvóta, nincs egységes szisztéma, ezáltal az egyes becslők véleménye között akár több százezer forintos eltérés is lehet.
Ez nem csak a hitelek felvételekor jelenthet óriási problémát, hanem a bedőlés esetében is, amikor tartozás kerül megállapításra, esetleg fontos lenne sebészi pontossággal felbecsülni egy ingatlan értékét. A jövőben azonban úgy tűnik, hogy ezen is változtathat majd a kormány, noha egyelőre még el kell fogadni a benyújtott tervezetet.
Nincs egységes szabályozás
A problematika kapcsán a legnagyobb baj, hogy az összetett magyar jogrendszerben nincs sem egységes, sem átfogó szabályozás az ingatlanok értékének meghatározása kapcsán, ami számtalan esetben eredményezett már vitás ügyet, hiszen míg az egyik becsüs ennyire, a másik annyira tarthat egy lakást. A Kúria legfőképpen ennek köszönhetően szeretne bevezettetni a magyar jogba egy olyan egységes szempontrendszert, amelyben konkrét utasításokat kapnának a becsüsök azzal kapcsolatban, hogy az adott ingatlant mindig a jogszabályban lefektetett szempontok alapján, de ami a legfontosabb, valós értéken mérjék fel.
Egységesíthetik Magyarországon az ingatlanbecslési rendszert
A Kúria szerint az egységes szempontrendszer bevezetése legfőképpen azokban az esetekben lenne rendkívül fontos, amikor a bírók kisajátítási perekben döntenek, hiszen ilyenkor mindennél lényegesebb az ingatlanok értékének pontos felmérése, ezzel azonban az érintettek gyakran nem értenek egyet, mert feltűnően torzított ár kerül megállapításra. Kalas Tibor, a közigazgatási-munkaügyi kollégium vezetője szerint ez annak köszönhető, hogy a magyar jog nem rendelkezik átfogó szabályozással az ingatlanok értékének meghatározása tekintetében. Hiába vannak úgynevezett ágazati rendszerek, de példának okáért egészen más tételeket alkalmaznak a bankok, mint az illetékhivatalok, ami rengeteg félreértéshez vezethet.
Már kész a módosító tervezet
A Kúria az egységesítés érdekében a közelmúltban felállított egy úgynevezett joggyakorlat-elemző csoportot, ami azt vizsgálná a jövőben, hogy az igazságszolgáltatás, illetve az értékbecslő pontosan mit és miért is vesz figyelembe a közigazgatási határozatok törvényességének felülvizsgálatakor.
A csoport 13 független tagból áll, és főként bírák, valamint igazságügyi szakértők ülnek benne, de a Legfőbb Ügyészség, az Igazságügyi Minisztérium, valamint a közjegyzői kamara is delegált oda szakembereket. A Kúria ezzel azt szeretné elérni, ha a bírák a kisajátítási perek során mindig azonos és egységes szemléletmódot, értékrendet és irányelveket alkalmaznának, hogy az ítéletek valóban teljesen egységesek, demokratikusak legyenek. A jog ugyanis lehetővé teszi, hogy átfogóan rendeződjenek az ingatlanok értékbecslései, amelyek kapcsán jelenleg nagyon sok a visszaélés.
