A fogyás nem csupán fizikai, hanem lelki kihívás is. A diéta és életmódváltás során gyakran nemcsak az ételekkel, hanem önmagunkkal is küzdünk. Az, ahogyan belülről beszélünk magunkhoz – az úgynevezett belső hang –, nagyban befolyásolhatja, hogy sikerül-e hosszú távon kitartanunk a céljaink mellett.
Kritikus vagy támogató belső párbeszéd
A belső hang sokszor kritikusan szólal meg: „Miért etted meg ezt is?”, „Úgysem fog sikerülni!”, „Másoknak megy, te miért vagy ilyen gyenge?”. Ez a fajta önkritika kezdetben motiválónak tűnhet, de hosszabb távon rombolja az önbizalmat, szorongást, bűntudatot és akár feladást is eredményezhet.
Ezzel szemben az önbátorító, együttérző hang azt mondja: „Ma nem sikerült, de holnap új nap kezdődik.”, „Ez csak egy kis kilengés volt, összességében jól haladsz.” Ez nem önámítás – hanem a pozitív, építő belső kommunikáció, amely megerősít és segít visszatérni a célhoz még akkor is, ha épp elcsúsztunk.
Mi visz előre: szigor vagy elfogadás?
Több pszichológiai kutatás is kimutatta, hogy azok, akik együttérzőbben viszonyulnak önmagukhoz, nagyobb eséllyel tartanak ki a hosszú távú céljaik mellett, legyen szó fogyásról, sportolásról vagy életmódváltásról. A túlzott szigor és önostorozás gyakran vezet stresszevéshez, motivációvesztéshez vagy „mindent vagy semmit” gondolkodáshoz.
Fontos tehát megtalálni az egyensúlyt az elköteleződés és az önelfogadás között. Nem baj, ha vannak elvárásaink magunkkal szemben, de nem mindegy, hogy miként reagálunk a hibákra. Egy rosszul sikerült nap nem a kudarc jele, hanem a fejlődés természetes velejárója.
Gyakorolható a pozitív belső hang
A belső kommunikáció nem egy adott tulajdonság – tanulható és alakítható. Érdemes tudatosítani, hogyan beszélünk magunkhoz a fogyókúra alatt, és ha kell, áthangolni a mondatokat. Hasznos lehet egy-egy bátorító mondatot akár ki is írni, vagy visszagondolni korábbi sikerekre, amelyek megerősítenek: „Akkor is ment, most is menni fog.”
A fogyás nemcsak a kilókról szól, hanem arról is, hogyan bánunk magunkkal útközben. A belső hang nem ellenség – hanem lehetőséget ad arra, hogy legjobb szövetségesünkké váljunk önmagunk számára.
